Aki egy kicsit is ismer engem, tudja, hogy mindig mindent Ádámnál-Évánál kezdek mesélni, ami néha mókás, néha unalmas, néha fárasztó, de a lényeg, hogy ami a végén kikerekedik belőle, az mindig mosolygós. Ez a mosoly most 100%-ban garantált lesz. Hogy miért? Nézzük először a tényeket.

Ez a blog egy indiai körutazás naplója lesz, amit két huszonéves, őrült nő agyalt ki fél évvel ezelőtt. Pontosabban csak az egyikőjük, a másik pusztán felebaráti aggodalomból (és mellesleg a kimaradhatatlan buli kedvéért) csatlakozott hozzá. De kik ezek a nők és miért vágnak neki a nagyvilágnak?

Betti: felelősségteljes, kiskosztümös részlegvezető, aki talpraesettségével és konfliktusmegoldó készségével bármilyen problémás helyzetet rendkívül jól elsimít. Munkahelyéről kilépve azonban, látványos változáson átesve egy facér, csábos flört-girllé változik, aki képtelen lenne betartani még a 40 kg-os csomagsúly korlátozást is, mert egy egész gardróbbal utazik, mondván, semmit sem bíz a véletlenre. Mániája: mindig legyen kéznél hajvasaló és pálinka!

Anikó: energikus, kommunikatív értékesítő, aki képes megszerezni az emberek szimpátiáját abban a bizonyos első 10 másodpercben. Óvatos duhajként soha nem indulna el anélkül, hogy kiolvasott volna 10 útikönyvet a kulturális különbségekről és tudná a legfontosabb mondatokat hindiül, mint pl. ’Van ebből a ruhából piros is, kérem?’ Mindezek ellenére képes a legváratlanabb pillanatokban pánikba esni apró dolgok miatt, és halálosan fél a rovaroktól, valamint a repüléstől. Mániája: mindenbe szerelmes, ami indiai, de azért legyen európai a kaja és a szálloda!

A fogadó ország küldöttei, azaz a meghívók:

4 szoftver mérnök (Ankur, Raghu, Zubin és Pankaj), akik életüket laptop előtt és repülőkön töltik. Akik soha nem gondolták volna, hogy udvarias meghívásuk ebbe az utazásba torkollik. Akiknek sokkolóan izgalmassá vált az élete magyarországi kiküldetésük óta olyan kérdések által, mint pl. ’Indiában is lesz tej a kávéhoz? És naptej?’ vagy ’Elküldhetem a szállodának a bankkártya másolatát miután kivétel nélkül már minden adatot megadtam róla?’ És végül, akik kénytelen lesznek napokat eltölteni az ékszer- és ruhabazárban, ahol biztosan „törzsvendégek” voltak eddig, és túl kell élniük néhány folk estet és elefántogolást is európai barátaik kedvéért.

Mindezeket összevetve az a véleményem, hogy rendkívül vicces és izgalmas útnak nézünk elébe… amit reméljük barátaink és ismerőseink is élvezni fognak, akik átélve velünk az indiai mindennapokat láthatják majd milyen is ez a hatalmas, évezredes kultúrával rendelkező ország… tűsarkakon. :D